Módszertan
Módszertan és adatforrások
Egy transzparencia-platformnak magának is átláthatónak kell lennie. Itt leírjuk, honnan vesszük az adatokat, mit ellenőrzünk, és hol húzódnak a határaink.
Háromféle adat, háromféle jelölés
Minden nyilvános adat mellett feltüntetjük az eredetét. Ez a megkülönböztetés a platform hitelességének kulcseleme: nem mossuk össze azt, amit hivatalos nyilvántartásból vettünk, azzal, amit a szervezet maga közölt.
- Nyilvános forrásból
- Az adat hivatalos, bárki által elérhető forrásból származik. A forrást és az ellenőrzés dátumát az adatlapon feltüntetjük.
- A szervezet közölte
- Az adatot a szervezet maga adta meg. A platform nem auditálta; a közölt számok valódiságáért a szervezet felel.
- Ellenőrizve
- A szervezet által közölt adatot munkatársunk összevetette a feltöltött vagy nyilvánosan elérhető dokumentummal.
Az „Ellenőrizve” egyetlen adatra vonatkozik, nem a szervezetre. Azt jelenti, hogy azt a konkrét adatot összevetettük egy dokumentummal — nem azt, hogy a szervezetet auditáltuk, vagy hogy a működését igazoltuk. Ilyet a platform nem állít egyetlen szervezetről sem.
Nyilvános adatforrások
Az adatlapok listája és az alapadatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Kiutalásban részesült civil szervezetek 2025” (új lapon nyílik meg) című kimutatásából származnak. Ebből vesszük át a szervezet nevét, adószámát és székhelyét, valamint az SZJA 1%-os felajánlások adatait; a jogi formát a szervezet nevéből állapítjuk meg, mert a lista nem közli. A lista hivatalos és nyilvános, de nem közhiteles nyilvántartás: a bírósági nyilvántartási szám, a képviselő neve és az alapítás éve nincs benne, ezért ezek egy át nem vett adatlapon hiányoznak. Ha egy szervezet igényli és átveszi az adatlapját, onnantól ő szerkeszti az adatait. A NAV-listából átvett adószámot megőrizzük; ha a szervezet mást ad meg, az adatlapon mindkettő látszik. Minden átvett adatnál rögzítjük a forrást és az ellenőrzés dátumát.
Civil Szervezetek közzétételi keresője (birosag.hu) (új lapon nyílik meg)
Az Országos Bírósági Hivatalhoz letétbe helyezett éves beszámolók és közhasznúsági mellékletek.
- Felhasználás
- Közérdekű adat.
- Állapot
- Ebből a forrásból még nem vettünk át adatot
Civil szervezetek névjegyzéke (birosag.hu) (új lapon nyílik meg)
A bíróságok által vezetett nyilvántartás: név, székhely, nyilvántartási szám, képviselő, közhasznú jogállás.
- Felhasználás
- Közérdekű adat. Az átvett adatok forrását és az ellenőrzés dátumát minden adatlapon feltüntetjük.
- Állapot
- Ebből a forrásból még nem vettünk át adatot
NAV — az SZJA 1%-ából részesült szervezetek listája (új lapon nyílik meg)
Az SZJA 1%-ából részesült szervezetek nyilvános listájából kigyűjtött állatvédelmi szervezetek (2025. évi rendelkezések).
- Felhasználás
- Nyilvános, hivatalos adat. A közlés forrásmegjelöléssel történik.
- Állapot
- Utolsó frissítés: 2026. szeptember 16.
NAV — SZJA 1% kedvezményezettek (új lapon nyílik meg)
A személyijövedelemadó 1%-ára jogosult szervezetek listája és a kiutalt összegek.
- Felhasználás
- Közérdekű adat.
- Állapot
- Ebből a forrásból még nem vettünk át adatot
A kötelező alap: mi kell ahhoz, hogy egy adatlap megnyíljon
Ha egy szervezet átveszi az adatlapját, attól még nem jelenik meg azonnal minden, amit magáról beír. Három dolognak kell meglennie előbb — és csak ezután látszik a bemutatkozás, a képek, a mutatók, a vállalt célok és a pénzügyi ábrák.
Első feltétel
Hiánytalan nyilvántartási adatok
Név, jogi forma, adószám, bírósági nyilvántartási szám, alapítás éve, képviselő és székhely. Ezek mind olyan adatok, amelyeket bárki ellenőrizhet a közhiteles nyilvántartásokban — nem tőlünk kell elhinni őket.
Második feltétel
A legutóbbi lezárt év bevétele és kiadása
A(z) 2025. év összes bevétele és összes kiadása, egy-egy számban. A részletes bontás nem feltétel.
Harmadik feltétel
Ugyanennek az évnek a beszámolója
A(z) 2025. évi éves beszámoló, feltöltve. A szám és az irat együtt kell: külön-külön az egyik ellenőrizhetetlen, a másik átolvashatatlan.
Miért pont ez a három, és miért ebben a sorrendben?
Mert ez az a három dolog, ami kívülről is ellenőrizhető. A bemutatkozást, a fényképeket és a saját mutatókat a szervezet írja magáról; ezek önmagukban semmit nem bizonyítanak. Ha előbb jelenhetnének meg, mint az ellenőrizhető alap, az adatlap pont azt a látszatot keltené, ami ellen ez a platform szól: meggyőző szöveg, ellenőrizhetőség nélkül. A sorrend tehát nem szigorítás, hanem az, amit az oldal állít.
Mi látszik addig?
Ugyanaz, mint egy át nem vett adatlapon: a nyilvános nyilvántartásból származó adatok. Mellettük kiírjuk, hogy a szervezet átvette az adatlapját, és az adatrögzítés folyamatban van — mert ez nem ugyanaz, mintha nem is tudna rólunk. Transzparenciaszintet ilyenkor nem mutatunk: az olyan adatokból számolna, amelyeket az olvasó nem lát, és számot adni valamiről, aminek az alapja rejtve van, pont az ellentéte annak, amit itt csinálunk.
Semmi nem vész el, és nincs határidő
Amit a szervezet beír és elment, az megmarad akkor is, ha a kapu még zárva van; a saját felületén mindent lát. Amint a három feltétel teljesül, az addig rögzített adatok egyszerre megjelennek — nem kell semmit újra beírni. Az adatlapot folyamatosan, több alkalommal lehet tölteni: ez nem verseny, nincs határidő, és a szervezetek nem versenyeznek egymással. A többi adatnál sorrend sincs — mindenki azt tölti, amihez éppen megvan az adat.
Melyik év számít lezártnak?
A civil szervezetek beszámolójának letétbe helyezési határideje a tárgyévet követő május 31. Ezért május végéig még az azelőtti év a legutóbbi lezárt év: olyan beszámolót nem kérünk számon, amelyet a jogszabály szerint is csak hónapok múlva kell elkészíteni. Az évszám magától lép tovább — most a(z) 2025. év a kötelező.
Az ellenőrzés határai
A kettő együtt értelmes: az egyik oldal nélkül a másik túl sokat ígérne.
Mit ellenőrzünk?
- Azt, hogy a profilt valóban a szervezet képviseletére jogosult személy kezeli-e. Ehhez nyilvántartási kivonatot, illetve meghatalmazást kérünk.
- Azt, hogy a feltöltött dokumentum valóban a megjelölt szervezethez és évhez tartozik-e, és olvasható-e.
- Azt, hogy a közölt pénzügyi bontás belsőleg következetes-e (például a részösszegek nem haladják meg az összesent).
Mit nem ellenőrzünk?
- Nem auditáljuk a könyvelést, és nem vagyunk hatóság.
- Nem minősítjük a szervezet szakmai munkáját, az állattartás körülményeit vagy a döntéseit.
- Nem állítjuk egyetlen szervezetről sem, hogy „megbízható” vagy „ajánlott”. Ilyen szót nem is használunk az adatlapokon.
A hiányzó adat nem bizonyíték semmire.
Egy szervezet lehet azért adatszegény, mert nincs adminisztratív kapacitása, mert nem tud a platformról, vagy mert nem tartja fontosnak. Ezért nem írunk ki figyelmeztetést arról, hogy egy szervezet „nem közölt” valamit — egyszerűen nem jelenítünk meg olyan adatot, amink nincs, és kiírjuk, ha egy adat régi.
Helyesbítés és kifogás
Ha egy adat pontatlan, azt javítjuk, és a javítás ténye a naplóban nyomon követhető marad. A szervezetnek joga van észrevételt tenni bármely róla megjelenített adatra.